A Z-wave és a Matter – betekintés a Z-Wave Szövetség terveibe

Ez a bejegyzés eredetileg ezen az oldalon jelent meg.

Z-wave és Matter

A Z-Wave szövetség komoly kihívás elé került 2019. őszén, amikor a Thread és a Zigbee megoldásaira alapozva a Google, Apple és Amazon bejelentette a CHIP kezdeményezést- amely most Matter név alatt nyeri el végső formáját -, hogy megreformálja – és nem titkoltan saját big data megoldásai alá hajtsa – az okosotthon piacot. Nézzük, milyen stratégiát dolgozott ki a Z-wave Szövetség az elmúlt 2 évben.

A Z-wave Szövetség 2020-ra tervezte megreformálni a saját felépítését, ebbe  tervbe nyúlt bele a CHIP kezdeményezés 2019. őszén, amely újratervezésre késztette az okosotthon protokoll mögött álló szervezetet. Emlékeztetőül: a Z-wave egy zárt ipari szabvány volt egészen 2020-ig, a szabvány birtokosa a SiliconLabs volt – ők is voltak sokáig a z-wave lapka egyetlen gyártói – és a Z-wave Szövetség azokat a tagokat tömörítette, akik komoly pénzért bevásárolták magukat a z-wave világba.

A z-wave nagy előnye is abből a zártságból származott: a szabvány útja előre meg volt írva évekre előre, jól ismert volt a fejlődési folyamat, a kizárólagosság miatt csak azok a gyártók dolgozhattak a z-wave chip-ekkel, akik átestek a minősítésen és kifizették a tagsági díjat, így a z-wave eszközök egészen jól működtek együtt gyártótól függetlenül. Mondhatni az okosotthon protokollok “elit klubja” volt.

A probléma akkor kezdődött, amikor “költséghatékonyságból” korábbi z-wave szabványoknak megfelelő eszközök (főleg z-wave központok) kezdtek el a gyártók kezei közül kikerülni: Mivel egy ilyen eszköz jelenlegi életciklusa bőven 5 év fölött volt, ha a gyártó nem a legújabb szabványnak megfelelő SoC-t tette az eszközébe, bizony hátrányba került elég hamar.

A SiliconLabs úgy próbákla ezt a problémát enyhíteni, hogy a szoftveres változtatásokkal megoldható “upgrade”-hez biztosítottak fejlesztői környezetet. Persze ez a gyártói oldalról követelt újabb fejlesztést (akár egy életútja második felében lévő eszköznél, ahol már nem volt várható komolyabb megtérülés). Ez nem ismeretlen probléma a műszaki piacon, elég, ha az Android rendszerrel működő telefonok piacára gondolunk,hasonló problémával küzdöttek/küzdenek.

Ekkor érkezett a CHIP – most Matter – és kavarta meg a Z-wave Szövetség terveit, akik kényszer pozícióba kerültek. Egyrészt a konkurens protokoll, a Zigbee egy igen nagy “nitro-pakkot” kapott, ráadásul a z-wave zárt környezete is rögtön hátrányt jelentett a Zigbee nyitott szabványához képest, amely különféle engedményeivel (amelyről szintén beszélni fogunk egy másik bejegyzésben) kecsegtetőbbnek bizonyult az eszközgyártók szemszögéből.

Ekkor jelentette be a Z-Wave Szövetség, hogy a Z-wave protokoll nyílt szabvánnyá, a Szövetség pedig nyílt szabványt gondozó alapítvánnyá alakul (ezutóbbi egy speciális vállalkozási forma az USA-ban).

Ezzel a lépéssel – amit rekord gyorsasággal végeztek el – igyekszik a Z-wave Szövetség újrapozícionálni a helyzetét. Már nem a Zigbee (és a Matter) konkurenciájának definiálják magukat, hanem a többi szabvánnyal együttműködő, leginkább kompatibilis vezeték nélküli protokollnak.

Hát ebben a helyzetben készült egy interjú a Mitch Klein-nal, aki a Z-wave szövetség vezetője és a Silicon LAbs Stratégiai Partnerséget felügyelő igazgatója.

Az interjúban egyértelműen érezni lehetett az újrapozícionálást, Klein többször is hangsúlyozta, hogy a Z-wave szövetség üdvözli a Matter kezdeményezést, amely nem egy új ötlet, hiszen a z-wave-nek mindig is az IoT és az okosotthon piac “közös nevezőre hozása” volt a célja, valamint a Matter már ismert, különböző kommunikációs rétegekben működő szabványokat hoz egy fedél alá – ezzel alkotva meg a teljes kommunikációs átjárhatóságot – amit a z-wave a saját protokollja szintjén már eddig is tudott.

Klein megerősítette, hogy a Z-wave nem kihívója, hanem szövetségese, kiegészítője a Matternek, hisz a Z-wave gigaherz alatti frekvencián való működése – a Zigbee-vel szemben – nagyobb hatótávolságot biztosít (persze az átviteli sebesség alacsonyabb is – szerk.), amely a Z-wave LongRange megfeleléssel akár kilométeres távolságot is jelenthet laborkörülmények között.

Mindenesetre nagy szerep hárul ebben a feladatban a Z-wave-et is alkalmazó multi-protokollos központoknak, mint a Fibaro HC3, Homey, Zipato, Aeotec SmartThings Hub. hogy csak néhányat említsek a kínálatból, amelynek fejlesztői már csatlakoztak a Matter mögött álló Connectivity Standards Alliance (Kapcsolódási Szabványok Szövetség tükörfordításban) tagjaihoz.

A sorok között olvasva tehát biztosak lehetünk abban, hogy a z-wave megoldások a piacon maradnak még egy ideig és ha ügyesen keverik a Z-wave Szövetség igazgatótanácsában ülő cégek a lapokat, akkor profitálhat is a szabvány a Matter által elhozott népszerűségből.

Kövess minket!

About okosotthon.guru

„A hálószoba lámpa kapcsolójához miért nincs távirányító?” Ez volt az a kérdés, ami elindított 2013-ban az okosotthonok világa felé, ekkor fogalmazódott meg bennem az elhatározás, hogy az otthonomat még kényelmesebbé, biztonságosabbá és nem utolsósorban energiatakarékosabbá teszem. Évekig nézelődtem a piacon fellelhető megoldások között, de még alaposabb utánajárás után sem tudtam eligazodni a rengeteg lehetőség és megoldás között, nem volt a piacon olyan megoldás vagy személy, aki átlátta volna a gyorsan változó okosotthon piacot és személyre szabottan tudott volna segíteni az otthonom kialakításában. Az elmúlt évek a lehetőségek feltérképezésével, kipróbálásával, valamint az önképzéssel teltek. Megismertem a „csináld magad” megoldásokat, a kész eszközöket majd a komplett épületautomatizálási rendszereket is. Kipróbáltam, szétszedtem, hogy megértsem, hogyan is működik, elkövettem az összes lehetséges hibát, amit ezen téren el lehet követni. Mindig arra törekedtem, hogy átfogóan megértsem és megismerjem a különböző megoldásokat és azok előnyeinek és hátrányainak ismeretében tudjak egyik vagy másik megoldás mellett dönteni. Az idő során azt vettem észre, hogy mások is hasonló helyzetbe kerültek, mint annak idején én. Szembesültek az őket elárasztó lehetőségekkel és nem tudnak választani az okosotthon megoldások között, mert úgy érzik, nincsenek a megfelelő információ birtokában. Feladatomnak éreztem, hogy segítsek nekik, így megalapítottam a Smartopert Kft-t és életre keltettem az Okosotthon Guru márkát, ahol márkafüggetlenül segítek eligazodni azoknak, akik okosotthont szeretnének, hogy valóban rájuk szabott okosotthonuk legyen. Telepítők és villanyszerelők is megkerestek, hogy melyik megoldást javaslom nekik, mert ők sem igazodtak ki a lehetőségek között, így született meg a Smopet, mely naprakész tudást biztosít a szakembereknek a piacon lévő megoldásokhoz, mert így lehetnek kiemelkedőek a területükön és szolgálhatják az ügyfeleik érdekeit.
View all posts by okosotthon.guru →